Horváth Nóra Június 12. (szerda) Kérchy Anna Könyvbemutató SZEK-JATEPress SZTE Klebelsberg Könyvtár 

Ikonológia és Műértelmezés

Somogyi-könyvtár , ,
  • 2019. június 12. (szerda) 17.00
  • SZTE Klebelsberg Könyvtár (Ady tér 10.), AudMin
Az SZTE NKI JATEPress kiadói műhely gondozásában megjelenő Ikonológia és Műértelmezés sorozat 14. és 16. kötetének közös bemutatója
 
Beszélgetőpartnerek: dr. habil. Kérchy Anna (egyetemi docens, SZTE BTK Angol-Amerikai Intézet, Angol Tanszék), dr. Horváth Nóra (egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék), prof. dr. Szőnyi György Endre (egyetemi tanár, SZTE BTK Angol–Amerikai Intézet, Angol Tanszék), dr. Annus Irén (egyetemi docens, SZTE BTK Angol–Amerikai Intézet, Angol Tanszék), dr. habil. Krémer Sándor (egyetemi docens, SZTE BTK Társadalomelméleti Intézet, Filozófia Tanszék).
 

 

Kérchy Anna: A nő nyelvet ölt. Feminista narratológiai, esztétikai, testelméleti tanulmányok

Mit jelent nőnek lenni, hogyan hozza létre a (kulturálisan kódolt/ konstruált) jelentés a nőt, hogyan hoznak létre jelentéseket a nők, és főként lehet-e, hogy csak az értheti a nőkről/nőknek/nők által írt művészeti alkotást, aki „volt már nő”?)

 

 
Horváth Nóra: „A szépség szeretői”. George Santayana és kortársai. A platóni égi Erósz által befolyásolt létezésesztétikák példázatai a 19–20. század fordulójának új-angliai eszmetörténetéből
 

Könyvem főszereplői a szépség szeretői, a platóni értelemben vett szerelmesek, kiknek egész életét a vágyakozás, a szépségre és tökéletesre törekvés kormányozta. Nem hagyományos értelemben vett esztétikatörténetet írtam, hanem olyan egyéni életutakat és elméleteket prezentáltam, melyeknek meghatározó alapeleme az antikvitáshoz való vonzódás, valamint a vallás-a görög vagy a keresztény-szenzualitáson alapuló élvezete. George Santayana (1863-1952), Fred Holland Day (1864-1933) és Edward Perry Warren (1860-1928) életművét, mely az égi Erósz által meghatározott eszmének van alárendelve, egy létezésesztétika példázatainak tekintem. Írásom megközelítésmódját Michel Foucault, Alexander Nehamas és Richard Shusterman állításai inspirálták, akiktől nem idegen „az élet művészetének filozófusai” terminus, és olyan életművek feldolgozása, melyek az önteremtő, önmegvalósító, filozofikus lét példázatai lehetnek.

 

Ajánló:
A nő nyelvet ölt (JATEPress)
Horváth Nóra: „A szépség szeretői”. George Santayana és kortársai (Doktori értekezés, PTE)
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár programjai a könyvhéten