Borda Réka, Kustos Júlia és Seres Lili Hanna beszélget
- 2019. június 15. (szombat) 19.00
- JATE Klub, terasz (Dugonics tér 13.)
Borda Réka 1992-ben született, költő, újságíró, designteoretikus, szerkesztő. Szövegeit közölte többek között az Alföld, a Műút, az ÉS, a Prae és a Jelenkor. Első kötete 2017-ben jelent meg.
Sosem láttam Borda Rékát, de hófehér űrruhában képzelem el, zsebében Észak édes kincseivel. Hatalmas gömbsisakban. A tévémacinak lehetett ekkora gömbfeje. Gömbigazsága. Úgy néz ki, mint egy jeges. De felfelé tart, mint a pandák. Űrfejű. Mindig mondom: a fejillat a legjobb; a parfümvilág illatpiramisának csúcsa. Anne Sexton is eszünkbe juthat, Ladik Katalin vagy Takács Zsuzsa; de leginkább mintha Tóth Erzsébet szépséges ereje születne itt újra. Vanília, a legfrissebb gyömbérrel. És sok eltitkolt akkord(dal). Szó- és gondolatgazdagság: mi mást akarhatnánk. Hoax: Zárt szépség. Szkafanderfehér. Fölfénylő kötetegész. Méltó. (Pollágh Péter)
Kustos Júlia, szépirodalmi szerző és kritikus, született 1996-ban Szombathelyen. 2014 óta Budapesten él és tanul. Publikált többek közt a Kolozsvári Helikon, a Műút, a Jelenkor, az Alföld, az Élet és Irodalom, az Apokrif és az Új Forrás felületén/hasábjain. A 2018-as Móricz-ösztöndíj keretében első verseskötetén (Tiltott móló) és prózakötetén (A tisztás) dolgozik. Lírája és prózája is szeretettel foglalkozik a női test – női szerepek, családi kapcsolatok, traumák és feldolgozásuk témakörével.
Jelenleg abban a szakaszban érzem magam, ahol írás közben már tudatosan tisztítom meg a szövegeimet a feleslegestől, az inkoherenstől. Az elmúlt évek visszavonulását, csendes szemlélését szövegekké alakítom. A szövegeket pedig pár éven belül az első kötetté. Legalábbis ez a terv. Közben készül egy nagyobb lélegzetvételű valami is – próza, de hogy micsoda pontosan, abban még én sem vagyok biztos.
Seres Lili Hanna 1993-ban született. Prózát és verset ír; a prae.hu és az ELTE Online rovatvezetője. Az ELTE BTK doktoranduszaként a kortárs magyar irodalom szegénységábrázolásával foglalkozik.
Seres Lili Hanna első kötetének sűrű, alaposan megrostált anyagából világosan kiderül, hogy olyan intellektuális szerzőről van szó, aki szenvedélyt igyekszik megfejteni, analizálni, és kordában tartani. Hisz benne, hogy a vers falai közé terelt lüktető ösztönt a tudat meg tudja zabolázni. Amikor mégsem, gyönyörű sorok szabadulnak el. Kiváló ritmusérzék, irónia és kegyetlen éleslátás jellemző ezekre a versekre. A végső kérdés, amelyet a szerző újra és újra feltesz, az az, hogy valójában mit lehet kezdeni az életünk alján felgyűlt reménytelen szomorúsággal. Felszínre hozni? Betemetni? A vers nem gyógyír, nem válasz, a vers kérdés. „Péppé ázott rügyeken gyalogolva/egyre csak ugyanazt dúdolod.” Szavai belénk ivódnak, visszük őket magunkkal, ha akarjuk, ha nem. (Tóth Krisztina)
Ajánló:
Borda Réka világa
Olvassatok ELTE-seket! 15. – Kustos Júlia (Smoking Barrels)
Egy tusvonal szakaszai – Seres Lili Hanna Várunk című kötetének bemutatójáról